2018.08.08. Ébredés

Egyik középiskolai tanárom sokat mesélt nekünk a világról. Egyik, máig is legmélyebben nyomot hagyó gondolatfejtése, a számokról és azok misztikájáról szólt. Kiemelte, hogy bizonyos kultúrákban, ahogy a miénkben is, vannak számok amik bizonyos oknál fogva nem kedvezőek. Mindenkinek vannak szerencseszámai. A 4 például, főleg a keleti kultúrákban, a legszerencsétlenebb. A Nyugatra ez már csak a […]

2018.08.06. Szokások

Éppen hazafelé vonatkozok. A mai nap stresszel tele, fizikailag fájdalmat okozott. A tervezés hiánya már hetek óta beragyogja az életem. Nehézzé vált válaszolni egyszerű kérdésekre, amelyekre motiváltabb, célokkal teli időszakaimban pofonegyszerűen találtam választ. A szokás hatalma c. könyvet olvasom újra, vagyis inkább tovább. A lustaság, önsajnálat és a változástól való félelem, gyengeségben, felszínes emberi kapcsolatokban […]

2018.08.01. Kezdetek

Ma van a nyár utolsó hónapjának első napja. Ez is egy kezdet, sok értelemben. Ma van a nap amikor mégsem mondtam fel. Hosszú beszélgetés után sikerült olyan megoldást találni, ami mindenkinek megfelel. Kíváncsian várom az egyetemet. Telnek múlnak a napok, és újra megtapasztaltam, hogy az összpontosítás elvesztése káoszhoz vezet. Betegen, vergődve teltek a napok a […]

2018.07.24. Izzasztó

Cegléd előtt jár a vonat. Ma is eltelt egy munkanap tele stresszel és negatívan. Az utazások általában megnyugtatnak. Tegnap például egy csodás beszélgetésben volt részem az életről egy olyan fiatal lelkű kedves hölggyel, hogy az egész napos kimerítő szélmalomharc is semmiségnek tűnt. Este pedig D. – val találkoztunk hosszú idő után. Nagyon kellemeset beszélgettünk, nem […]

2018.07.20. Több lábon

Tegnap egy nagyon szép csütörtök volt. Egy betegszabadság után tértem vissza a munkába azzal a reménnyel, hogy nyugalom és a kollégáim barátságos köszöntése lesz a fogadtatásom. Ehelyett arról hallgattam őket, hogy éppen mi a napi nyomás és értelmetlen döntések sorozata erre a hétre. Sok kompromisszum van az életünkben nap, mint nap. Eddig ezek szummája megérte […]

2018.07.10. A gyertyák csonkig égnek

Hajnali 3.20 van amikor ezeket a sorokat elkezdem írni. A kérdések és gondolatok hosszas tárgyalása az, ami nem hagy nyugodni. Este 10 órakor amikor megpróbáltam lefeküdni, meggyújtottam két levendulás gyertyát, hogy Grecsó Krisztián olvasása közben, lassan el tudjam engedni a fejemben kavargó gondolatok hullámait. Általában az olvasás álmosít. Most viszont valahogy életre keltem tőle, és […]

2018.07.07. Ébredés

Hosszú napok teltek el, amióta összegeztem a gondolataim írott formában. Hétfőn és kedden egy nemzetközi Erasmus + ifjúsági cserén dolgoztam együtt a szervező csapattal és lehettem a csoportvezető két napon keresztül. Lehetne ezt trénerkedésnek is hívni, de ez a fogalom nagyon nehezen írható körül. Ajtókat sikerült találni, amelyek csak arra várnak, hogy becsukjam őket vagy […]

2018.06.29. Megtalálni egy utat / Finding a way

Alapvetően egy lerágott csont minden egyes olyan kép amelyet sűrűn, sokan teszünk ki az ablakba. Már sok évvel ezelőtt megénekelte Ákos is, igazi magyar mentalitással, ahogy sokan mások, úgy ő is keresi az utat. Mi magyarok sokat keresünk, de hajlamosak vagyunk nem találni semmit és ezen megakadni. Egyszer talán a HVG-ben olvastam egy érdekes idézetet […]