2018.10.07. Lépéselőny- lépéshátrány

A hétvégét újra Budapesten töltöttem. Igaz nem teljes mértékben a saját szórakozásom miatt. Dolgoztam és elvégeztem a szükséges teendőim.

Megírtam az önéletrajzom, és elküldtem egy-két helyre. Az egyetem elkezdése egy nagyon jó változásnak bizonyult. Sikerült kinyitni a szemem, és elhinni, hogy lehet, sőt kell is, nagyobb képekben gondolkozni.

A héten több olyan beszélgetésem is volt amely alátámasztotta azon gondolatom, hogy egy nagy paradox az egyetemi képzések nagy része. Amennyiben a minőséget nem is kérdőjelezzük meg, úgy maga a rendszer működése lehet elgondolkodtató. Mindenképpen szükség van az értelmiségi élet bölcsőjére és a lehetőségre, hogy valahol a sok fiatal találkozzon a világot és embereket foglalkoztató kérdések tárgyalásával, még ha ferdített, pontatlan fordításban is.

Tegnap letöltöttem egy alkalmazást ami egy hatalmas hangoskönyv bázishoz enged hozzáférni. Persze nem ingyen, de a Netflix fiókom lemondását havonta egy értékes könyv meghallgatására tudom fordítani. Most éppen Arnold Schwarzenegger életrajzi könyvét hallgatom. Gyöngyszemek elbújtatva.

Közben pedig várom a ‘What got you here, won’t got you there’ c. könyvet, hogy megérkezzen.

Az egyetemi képzésben részt venni sokszor lépéselőny. Jelenleg úgy érzem, a nappali képzés mégsem elég interaktív, mégsem elég gazdaságos.

Egy hatalmas paradoxonnak érzem, hogy félévente 240.000 Ft azaz 800€ összeget megelőlegezzek a lakbér és egyéb kiadásaim mellett csupán arra, hogy kapjak egy papírt. Amennyiben erre valaki hitelt vesz fel, mert anélkül, egyedül ezt nem lehet kifizetni, úgy egy olyan rizikót vállal amelyet semmilyen vállalkozó nem tenne meg.

Hitelt felvenni ebben a korban nagyon kellemetlen. Lebilincsel, helyhez köt, és folyamatos nyomást helyez az emberre, hogy várja a fizetésnapot. Hogy lehet így valóban előre tekinteni a jövőbe és építkezni?

Jelenleg a nappali tagozat elhagyása tűnik lépéselőnynek.

A maradás hátránynak tűnik, nem másokkal, mint inkább saját magammal szemben.

Szeretnék élni. Nyugodtan és stressz nélkül.

Szeretném élvezni a hétköznapokat, amelyet a jelenlegi oktatási rendszer nem támogat, így én sem akarom őt támogatni.

Olvassunk tovább.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s