2018.09.17. Balázsolás

Szeptember közepe van. Messze még a február, így nem igazán érthető a cím első olvasatra.

Ellenben számomra több, mint aktuális. Lassan mindent összevetve két – három hónapja torokbajokkal küzdök. Hol egy vírus, hol a klíma, hol pedig egyszerűen felkelek reggel és azt érzem, hogy fáj.

Többször is megfogalmazódott már bennem, hogy nem ártana kevesebbet beszélni. Változásra van szükség, ez biztos.

Többek között, ma reggel jogáztam, és szembesültem a ténnyel, hogy minden motiváció és hétköznapi siker mellett egyszerűen gyenge vagyok. Egy fél órán át tartó nyújtásgyakorlat után lihegve és leizzadva érzem, hogy hiányzik valami az életemből. Lehet, hogy pont a testmozgás.

Nyelveket sem tanultam már legalább két hete. Pedig ez az egy tevékenység mindig erőt ad, nem rövid, hanem hosszabb távra is.

Ha minden igaz ma este lesz futsal óra is, ahol tudok játszani. Megnyugtató volna kicsit kiengedve futballozni is, mozogni és lélegezni.

Közben tegnap este tudatosult bennem, hogy nem igazán lesznek szabadnapjaim, mivel hétvégente a munkára, hétköznaponként pedig a tanulásra kell koncentrálni.

A kételyek sűrűn környékeznek meg, kérdések formájában, amiket magamban fogalmazok meg újra és újra.

Nem volna egyszerűbb máshol? Ahol számít, ha valaki minőségi módon dolgozik? Ahol van egy kialakult kultúra? Ahol számít bármit is, hogy az ember az idejét és energiáit adja egy közösségért?

Ilyen és hasonló kérdések.

Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s