2018.08.29. Újra

Épp Kőbánya Kispesten ülök a vonaton a Nyugati felé.

Két hete elkezdtem, nemhogy két végén, de még nagyon egyen sem égetni az élet gyertyát. Pislákolt a fény. Nem beszéltem sokat. Napi 10-12 óra alvás. Legyengült szervezet, és egy begyulladt torok, valamint egy szemernyi panaszkodás és elveszettség, keverve némi önsajnálattal. Ezek az összetevői a két hetes elvonó kúrának, amely az élettől veszi el az ember kedvét.

Aztán az élet kedves. A semmiből, hirtelen megmutatja a szép arcát is.

Hosszú idő után újra olvastam. Nem is akárhogy, mert ezekben a hétköznapokban tömérdek felesleges információt olvas az ember, hanem egy regényt. Szép romantikus írást, Gárdos Péter tollából Hajnali láz címmel, a szülei megismerkedéséről szóló történetet.

Három hete kevés húst eszek. Majdnem szinte semmit. Ez nem feltétlenül rossz. Ad egy nagyon érdekes lehetőséget az emberek másik arcát megismerni. Ki hogyan viszonyul egy apró segítségkéréshez, miszerint ne együnk hússal telepakolt ételt.

Az egyik kedvenc éttermemben kellett egy egyszerű kérdés után csalódnom. Nemhiába, minden nap tanulunk valamit.

Szeretni kell, sokat szeretni. Csak ez segíthet a mindennapokban.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s